A nem vezető kötőanyagok közé tartoznak például a következők:
Poliéter-éter-keton (PEEK): Egy olyan polimer típus, amelyet ketonoknak nevezett monomerekből állítanak elő. Nem vezető anyag, amely kiváló mechanikai és termikus tulajdonságairól ismert, beleértve a nagy szakítószilárdságot, a magas rugalmassági modulust és a jó fáradásállóságot. A PEEK-et gyakran használják nem vezető kötőanyagként a repülőgépiparban, az autóiparban és az elektronikai iparban.
Polifenilén-szulfid (PPS): A polimerek egy olyan típusa, amely szulfidoknak nevezett monomerekből készül. Nem vezető anyag, amely kiváló elektromos szigetelési tulajdonságairól, jó vegyszerállóságáról és magas hőmérsékleti ellenállásáról ismert. A PPO-t gyakran használják nem vezető kötőanyagként az elektronikai és elektromos iparban.
Poli-tetrafluor-etilén (PTFE): Egy olyan polimer típus, amely tetrafluoretilénnek nevezett monomerekből készül. Nem vezető anyag, amely kiváló kémiai ellenállásáról, alacsony súrlódási együtthatójáról és magas hőmérsékleti ellenállásáról ismert. A PTFE-t gyakran használják nem vezető kötőanyagként az elektronikai és elektromos iparban.
A nem vezető anyagokat olyan kötőelemek készítésére használják, amelyek nem vezetik az elektromosságot. Ezeket a kötőelemeket olyan alkalmazásokban használják, ahol fontos, hogy megakadályozzák az elektromos áram átvitelét a különböző alkatrészek vagy anyagok között. A nem vezető kötőelem-anyagok közé tartozik például a PEEK, a PPS és a PTFE.